Gerinc és a porckorong

A gerincoszlop
Legfőbb összekötő szervünk a gerincoszlop, amely összekapcsolja a fentet a lenttel. A gerincoszlop úgy viselkedik, mint egy funkcionális egység, de 33-34 különálló csontból áll: 7 nyak, 12 hát, 5 ágyék, 5 keresztcsont és 4 vagy öt farkcsont-csigolyából. Ezek közül a felső 24 mozgatható, az alsó 9 vagy 10 keresztcsonttá és farkcsonttá nőtt össze.
A gerincoszlop funkcionális egységéhez hozzátartozik még az őt körülvevő támasztórendszer 550 izma, 440 ina és szalagja, amelyek gondoskodnak a stabilitásról és lehetővé teszik a 144 kis ízület hatékony mozgathatóságát.Míg a masszív csigolyatestek a terhet viselik. A gerinccsatorna, amely a csigolyák egymás fölött elhelyezkedő üregeiből alakul ki az érzékeny gerincvelőt védi. A gerincvelő idegei mindig két szomszédos csigolya között nyúlnak ki. A hátcsigolyák egyúttal a bordák kis csigolyafelületeivel is rendelkeznek, és így lehetővé teszik a mellkas légzéstől függő mozgását. A gerincoszlop fő részeinek különböző mozgékonysága lényegében a szalag- vagy/és a gerinccsigolyák közti korongokon (porckorong, discus) alapul. Minden ilyen korong (porckorong, discus) nyálkás folyékony anyagú, kocsonyás magvat tartalmaz. Újszülöttek esetében 88 százalékban, de még idős korban is 70 százalékban vízből áll. E körül a lágy alakját változtató mag körül rostos körszerkezet helyezkedik el. Ez korlátozza mozgásában a lágy magot, és a porckorongot a szó szoros értelmében formában tartja.
Normális esetben 30-50 kg súly nehezedik a porckorongokra. A porckorongok a terhelés négyszeres növelését csekély összenyomódással képesek felfogni. Az akut terheléseket ezzel szemben a gerincoszlop görbületei hárítják el. A probléma a szélsőségekben rejlik.

Porckorong problémák
A tudatos fizikai, de főleg a tudattalan szellemi-lelki túlterhelés teljes súlya kihat a porckorongokra. A sérvek 90 százaléka a legalsó három porckorongot éri, és főleg az utolsó kettőt. A porckorongsérvben az a tendencia testesül meg, hogy a növekedő nyomás elől oldalra kell kitérni. Az egészséges rugalmas kocsonyás mag a porckorong belsejében normális esetben minden nyomó terhelés elől a kinyújtott oldal felé tér ki. Ha elveszíti rugalmasságát, akkor már nem képes olyan jól kitérni. A nyomás terhének növekedése esetén tehát fokozódik a külső rostgyűrűben előforduló szakadás veszélye. Ilyenkor a mag már a normális nyomó terhelés közben is kitér a védőgyűrű hasadékán, és heves fájdalmat okozva nyomja az ott lévő idegeket. A tipikus isiász esetén ez a nyomás, fájdalom egészen a lábszárig és tovább a lábfejig is kiterjedhet. A kipréselődött porckorong ritkábban középen, a gerincvelő irányába fejt ki nyomást. Ilyenkor a fájdalom azokban az alsó testtájakban érzékelhető, amelyekből a megszorított idegszálak erednek. Akut sérvek után a kipréselődött mag gyakran újra visszacsúszik magától, sok esetben úgynevezett akasztással (súlyfürdő) vagy kiropraktikus manipulációkkal lehet ismét visszatéríteni.

A valódi megoldás az lenne, ha a nyomás alatt álló lágy részt megszabadítanánk a nyomás terhétől, hosszú távon pedig ki kellene szabadítani a szorult helyzetből. Végső soron az útjukból kitért eseményeket kell helyretenni szellemi-lelki síkon. Amennyiben a porckorongsérv hosszabb ideig fennmarad, akkor a kezdeti bizsergéstől és az olyan érzésektől kezdve, mintha hangyák futkároznának, egészen a bénulásokig kerülhet sor megbetegedésekre.

Gerincferdülés
A gerincferdülés lehet született rendellenesség, de ennél sokkal gyakoribb a szerzett, azaz életünk során kialakult gerincferdülés, melynek számtalan oka közül csak egy példát említek meg:
Egy gyereknek gerincferdülése volt és mindenhogy próbálták kezelni, már műteni is akarták.
Az egyik kiropraktőr (csontkovács) akihez elmentek vele, végignézte az egész testét és talált egy picike zsírcsomót az egyik talpában. A gyerek 11 éves volt és nem nagyon panaszkodott, de fájt neki. A kiropraktőr (csontkovács) mondta neki, hogy sétáljon egy kicsit, és akkor látszott, hogy asszimetrikusan lép. A fájdalom miatt olyan járástechnikát alakított ki magának a gyerek, hogy ne terhelje a fájós lábát. A forgója így kicsúszott, az egész medence elfordult, a felsőtest pedig korrigálta ezt és kialakult a gerincferdülés (lásd összefüggések). Kivették a csomót, a gyereket megtanították, egyenesen szépen járni, mert már megszokta a rossz járást. Az „érdekes” az, hogy anélkül hogy a gerincével bármit csináltak volna, a tartása visszaegyenesedett.

Bechterew kór
A Bechterew-kór a keresztcsonti ízületnek és a gerincet alkotó ízületeknek gyulladásos megbetegedése, mely évek alatt egyre súlyosabb tünetekhez, mozgáskorlátozottsághoz vezet. A gerinccsigolyák közötti ízületek és szalagok fokozatosan elmeszesednek, emiatt az első tünetek megjelenését követően 10-15 év elteltével ún. bambusznádgerinc, más néven „botmerev gerinc” alakulhat ki.
A betegség lefolyása során a tünetek, a fájdalom a keresztcsont környékéről felfelé halad, és egyre nagyobb gerincszakaszt érint. Előrehaladott esetben a teljes gerincoszlop összecsontosodik.
A fájdalom legtöbbször éjszaka vagy pihenéskor lép fel a keresztcsont tájékán (sacroileitis), mely időnként csökken, máskor erősödik, majd állandósul. A fájdalom a combokba sugározhat.
További tünetek: a csípőízületben, a szeméremcsontban, vagy más nagy ízületben szintén gyulladás és fájdalom léphet fel, valamint szorulás jelentkezhet a mellkasban.

Scheuermann-kór
A Scheuermann-kór, a háti gerinc görbületének növekedéséhez tartozó kórkép, ahol a háti gerinc egészére kiterjed a görbület fokozódásának mértéke, ennek kompenzálása céljából nő a nyaki és ágyéki gerinc előre görbülésének, domborodásának mértéke is. Serdülőkorban jelentkező megbetegedés, melyre a gerinc fokozott háti kiboltosulása, mozgáskorlátozottság, fájdalom jellemző. Oka az érintett csigolyatestek másodlagos csontmagjának károsodása, feltöredezése, ezért a csigolyatestek elülső részének magasságbeli elmaradása következik be, ékcsigolyák jönnek létre.
A hyperkyphosis merev rögzült, és s beteg nem képes a hátát homorítani. Kezdetben fájdalom nem jellemző, inkább kozmetikai problémák miatt fordulnak segítségért. A felnőttkorban kialakuló fájdalom a megmaradó deformitással rendelkező betegekre jellemző, akiknél a fájdalom a túlzottan előredomborodó ágyéki gerincnél jelentkezik. A gerinc ugyanis az ágyéki részen kompenzálja a háti részen kialakuló deformitást.

A gerinc problémák kezelése (gerincsérv, porckorongsérv, gerincferdülés) egy holisztikus állapotfelméréssel kezdődik, majd a probléma oldásához megfelelő technikát alkalmazok. Ezek után, ha szükséges akkor mobilizációt (orvosi gyógymasszőr kimozgatás) és a csontkovácsolás, csontrakás.
Minden alkalommal arra törekszem, hogy megtaláljuk a probléma gyökerét és azt meg is szüntessük.

Ide kattintva véleményeket olvashatsz a csontkovács kezelésről